Miután eldöntöttem, hogy Angliába (illetve Londonba) megyek dolgozni, elkezdtem könyveket, weboldalakat és fórumokat olvasgatni a témában. Hogy legyen valami képem arról, hogy mi fogad majd, mikre kell ügyelnem, milyen lehetőségek vannak, milyen szintű nyelvtudás az, ami elengedhetetlen stb.
Ez az a pont, ahol az ember elrettenhet és feladhatja, anélkül, hogy nekiindult volna.
Olyan sok elkeseredett magyar ember él szerte a világon, akit átvágtak, becsaptak, nem hisz már semmiben, tele van indulattal. Az ilyenekre nem szabad hallgatni, el sem kell olvasni! Normális, objektív (akár pozitív, akár negatív) információkra van szükség ahhoz, hogy valaki egyrészt el tudja dönteni, akar-e menni, másrészt hogy hitelesen tudjon tájékozódni a kiutazással és a kinti léttel kapcsolatban.
A legelső anyag, amit a témában olvastam egy könyv volt. Egy mérges fiatal lány írta, aki tizenévesen ment ki Londonba. Amit írt összeszedetlen volt (nyomdahibás, nem megszerkesztett), idegesítő és több dologban ellentétben állt azzal, amit a saját ismerősi körömben láttam, akik Angliába költöztek. A könyvet képtelen voltam végigolvasni, de a lényegesebb fejezeteken átrágtam magam. Gyakorlatilag annyit tudtam meg belőle, hogy felejtsem el Londont, mert nehéz, mert szívok majd úgyis, mert tele van indiaival, pakisztánival meg feketével, meg egyébként sem tudom a nyelvet eléggé (?) és különben is grrrrr... A furcsa nekem, hogy a lány azóta is kint él. Na mindegy. Nem sokat segített nekem az olvasmány. Ilyet felesleges használni. Sajnos, nem emlékszem a címére.
Jóval használhatóbb volt és sokkal "nyugodtabb" :) Szőnyi Attila könyve, a Munkavállalás Nagy-Britanniában. Én könyvtárból vettem ki. Objektív, jó stílusú, értelmes olvasnivaló. Igaz, nem csak Londonról szól, de végül is, lehet, hogy valakinek nem is épp a főváros a legideálisabb, hanem egy vidéki nagyváros.
Többektől hallottam, hogy erős nyelvismeret szükséges ahhoz, hogy az ember nekiinduljon, ellenben "felejtsem el" azt, hogy majd az itthon letett nyelvvizsga vagy órák majd bármit is érnek odakint. Tényleg? Tehát itthon nem tanulhatom meg a nyelvet, ÁM ne menjek ki, ameddig nincs elég jó angolom. Hm. Magyarul az ember vagy kint született vagy soha esélye sincs kint dolgozni, legfeljebb, ha lesz annyira szerencsés, hogy valaki fizet neki egy több hónapos angliai nyaralást, hogy elsajátíthassa az angolt. :) Az ilyenek is úgy el tudják venni az ember kedvét és ráadásul teljesen hülyeség is.
Aztán olvastam fórumokon arról, hogy kint mindenkit átvágnak. Sőt, magyar ügynökségnek a közelébe sem szabad menni, mert minden magyar csak a pénzünket akarja és át fog vágni! Nincs kivétel! :)
Volt ahol nagyon elvetették a sulykot és arról beszéltek, hogy Londonban borzasztó a közbiztonság és simán leszúrhatnak a nyílt utcán. :) Megint csak elgondolkodtató, hogy (1) miért menne ki és maradna kint annyi ember egy városban, ami veszélyesebb, mint mondjuk Afganisztán és (2) a barátaim, ismerőseim, akikről tudom, hogy ott élnek évek óta, hogy-hogy élnek még...
Volt, aki arról próbált meggyőzni mindenkit, hogy minimálisan fél millió forint kell ahhoz, hogy neki tudj indulni. Ez már csak azért is érdekes, mert ha valaki ennyit ki tud spórolni, miért akar annyira más országban élni?
Azután jöttek az ijesztgetések, hogy úgysem találni munkát, hogy a takarítás iszonyatosan nehéz, hogy az au-pairség embertelen, hogy az itthoni jogsi, targoncás papír, oklevél, diploma odakint semmit sem ér és a többi.
Persze a média is odateszi magát. Olvastam olyan cikket, amely szerint már bezárulnak a kapuk Angliában és nem lehet majd kint dolgozni. És már most is nehéz ott munkát találni és különben is, kilépnek majd az Unióból és akkor már csak vízummal lehet bármit is csinálni...
A lényeg, hogy korrekt, objektív forrásokból kell információt kérni. Akik nem lebeszélni akarnak, sem rám nyomni a saját keserűségüket vagy sikertelenségüket, sem meggyőzni valamiről, hanem felvilágosítani. Aztán majd én tudok dönteni meglátásom szerint.
Utolsó kommentek